Az emberi táplálkozásban kiemelkedő szerepet töltenek be a gabonafélék, mivel a szemtermésük energiában gazdag, jól tárolható és viszonylag egyszerűen feldolgozható. A gabonafélék közé tartozik többek között a búza, tönkölybúza, rozs, zab, árpa, kukorica, rizs, hajdina és köles. Az ezekből készült lisztek a sütés és főzés, a gasztronómia alapjai. De vajon miben különböznek az egyes lisztek? Melyikre van épp szükség? Mit jelent az, hogy egy liszt nem gabonából készült? Segítünk! 

Több csoportosításra van lehetőségünk; gabonafajta alapján (első betű), szemcseméret alapján (második betű), hamutartalom alapján (minél nagyobb a szám, annál több a korpa a lisztben).

Búzaliszt

A búza a leggyakoribb gabona, melyből lisztet csinálnak. Az a liszt, ami szinte csak  a magbelsőből áll (búzafinomliszt), kevesebb tápanyagot tartalmaz, mint az, melyben a búza többi része is megtalálható (teljes kiőrlésű). A finomlisztet általában cukrászok használják péksüteményekhez, de szokás ebből palacsintatésztát is készíteni, illetve sűrítéshez, panírozásokhoz eis ezt használjuk. A réteslisztet nokedlihez, réteshez, piskótához, pogácsához érdemes használni. Ha lisztbe kell forgatni húsokat, akkor is célszerű ezt elővenni. A kenyérlisztek sötétebb színűek, több héjrészt tartalmaznak, ezek a legideálisabbak a kenyerek sütéséhez.

Rozsliszt

A búza után a második legfontosabb alapanyag a liszt készítésénél. A rozslisztet (pl. RL60, RL90) leginkább kenyérsütéshez használják. Gazdag kalciumban, B-vitaminokban, magnéziumban, foszforban és nitrogénben. Nagyon jó immunerősítő, de célszerű más lisztekkel keverni alacsony sikértartalma miatt.

Graham liszt 

Abban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy nagyobb a liszt szemcsemérete. Mivel nagyobb, így a szervezetbe jutva a szénhidrát lassabban szívódik fel, később alakul ki újra éhségérzet. Bővelkedik B-vitaminban, kalciumban, magnéziumban, ásványi anyagokban, foszforban, cinkben és még sok minden másban, ami miatt magasan jobb a tápértéke.

Tönkölybúzaliszt

A tönkölybúzaliszt fehérjetartalma sokszorosa (kb. hatszorosa) a közönséges búzalisztnek, a szervezetünk jobban tudja ezeket hasznosítani. Az ásványianyag-tartalma is magasabb, és többféle vitamint és aminosavat tartalmaz, mint a búzaliszt.

Különleges lisztek

Különleges lisztnek számítanak általában a nem gabona lisztek, de például a kukoricaliszt is, melyet kukoricából őrölnek. Ide sorolhatjuk még többek között a zabpehelylisztet, a lenmaglisztet, vagy a kókuszlisztet is.